Olvasónapló

Fedezd fel Tündérország titokzatos világát, kukkants be a tündérkirálynő csodálatos kastélyába, és tudj meg mindent a híres tündérekről: Csingilingről, a Kék Tündérről vagy éppen a Csipkerózsikát elátkozó gonosz tündérről. Megtudhatod, hogy a csillogó pókfonál ruha a legújabb őrület a tündérdivat világában, és tájékozódhatsz a tündérek segédeszközeiről, például a varázspálcákról és a tündérporról.

(kép és fülszöveg libri.hu)

Azt hiszem a sárkányokkal indultak nálunk az ilyen lapozgatós, kihajtós/kihúzós még egy titkot elárulós könyvek, amelyek az olvasás élménye mellé egy kis extrát nyújtanak a gyerekeknek 1.5V-os elem igénye nélkül.

(Nem tudom, hogy csak engem idegesítenek-e a könyvesboltokban fellelhető torzan csipogó/zenélő netalántán angolul megszólaló könyvnek álcázott játékok. Valószínűleg akinek nincs gyermeke még sosem futott bele ezekbe, de majd eljön még az ő idejük is… Szóval ez a könyv azoktól sokkal jobb.)

Tovább

Minden gyerek hisz a tündérekben, a sárkányokban és a lányok segítségére siető lovagokban. Emesének édesanyja mesélt róluk; megígérte, hogy megmutatja neki a másik világot, márpedig az ígéret köti a tündéreket. És Anya tündér volt. Emese nem hitt bennük, amióta Anya eltűnt. De már maga sem tudja, mi is az igazság. Végül mégiscsak eljön érte egy lovag, ám korántsem azért, amiért hitte. A tündérek ólomerdejében rá kell jönnie: az is eladná, aki a legjobban szereti, a hős lovagoknak pedig nincs szívük. És akkor még nem is találkozott a családjával… Bár mese lenne.

(kép és fülszöveg bookline.hu)

Ez a könyv már régóta a listámon volt, de sajnos eddig elkerült engem. Ha könyvesboltban voltam és kerestem nem volt, ha rendeltem akkor nekik egyáltalán nem volt. Azonban éreztem, hogy a végén én fogok nyerni és lám.

Azért tettem fel egy nagyobb képet a borítóból, hogy másokat is megfogjon a főszereplő tekintete. A háttérben lévő alak nem annyira jelentős és szerintem egy kicsit már a történet folytatására utal, de ne ugorjunk ekkorát.

Tovább

Lala tündérkirályfi nemhiába a csodafügefa ajándéka ő mindig mást akar csinálni, mint ami egy tündérhez illik. Nyughatatlan, kíváncsi, szeret hegyet mászni, kopoltyú nélkül úszni, sőt a szabályokat megszegve még Tündér-föld határán is túlmerészkedik. Különös viselkedésével egyre több gondot okoz Írisz királynőnek és a sokat tapasztalt főtündéreknek, s amikor egy napon emberekkel találkozik, akaratlanul is olyan bonyodalmakat indít el, amelyek egész Tündérország békéjét felkavarják.

Nagy várakozásokkal tekintettem erre a könyvre, mert gyönyörű és öröm kézben tartani. A rajzok szintén gyönyörűek benne, a lányom mindig előrelapozott és mesélte előre, hogy mi fog történni – mert a rajzokból sokmindent kitalált.

Mindezek ellenére lassan haladtunk vele, a könyv középső egyharmadában annyira érdektelenné vált számára a mese, hogy sokszor azt kérte, ne olvassak belőle. Persze lehet, hogy ez nem a könyv “érdeme”, hanem egyszerűen más jobban érdekelte.

Számomra kicsit furcsa világ ez a Tündérország. Először is a népesedési gondok merültek fel bennem: ugyanis ha mindenki halhatatlan, de gyerekek azért születnek, akkor előbb utóbb túlnépesedik. Persze időnként valószínűleg száműznek valakit a Tűzgagóhoz vagy önként is távozhat, miután megfürdött a Végevan tavában, de mindenesetre előbb-utóbb gondjaik lesznek.

Másodszor miért kell minden nap államtanácsot tartani? Tündérföldön mindenki jóságos és senki sem akar bántani senkit. Kicsit bonyi ez így.

Aztán megjelent még az atomsebességgel szó is, aminek igazán nem láttam értelmét, mert ugye mindenkinek van szárnya, van az a szállítószalagszerű ösvény is és egyébként is hová rohannak? Örökké élnek.

Persze ez egy mese és nem kell a kákán is a csomót keresni. Ez egy mese és szép mese és jó mese, megdobogtatja az ember szívét (bú-tupp).

Amint kiderült, hogy minden ember tündér hirtelen megvilágosodott az is, hogy a farsang sem ugyanaz, mint aminek eddig mi gondoltuk. Valójában minden évben 364-napon keresztül farsang van: ilyenkor az embertündérek embereknek öltöznek, majd egyetlenegy napon, farsangkor felveszik a valódi tündérruhájukat és elmennek az ovikba vagy iskolákba. (Legalábbis a kislány embertündérek ezt teszik.)

A boldog befejezés ellenére a lányom kicsit szomorú volt, amikor Írisznek le kellett mondania a koronáról és nem érezte át a nagy örömöt, ezért egy kicsit megbeszéltük, hogy tényleg hibát követett el, amikor a többieket becsapta, persze mindenki megbocsájtott neki, de azért az illem ezt kívánja. Emellett sokkal boldogabbak is lesznek így, mert több időt tölthetnek együtt.

Még egyszer, nagyon szép és jó mese – csak talán egy kicsit idő előtt olvastuk el.

(A kötet gyönyörű rajzait Szegedi Katalin készítette)