(kép és fülszöveg antikvarium.hu)

Ajándékkönyvként kaptam antikváriumos rendelésem mellé – ezúton is köszönöm.

Talán nem lebilincselően izgalmas, de azért mindenképp érdekes könyv.

Míg egy átlag földi halandó azt gondolná, hogy az aranyat megtalálni a legnehezebb feladat, addig ez a könny elmondja, hogy az ásás közben/végén ettől jóval nagyobb nehézség vár az aranyásóra: meg kell küzdenie a saját és mások – akár addigi társai -  kapzsiságával.

Az első nehézség titokban tartani, hogy éppen mit csinálnak. Mert mindig vannak olyan emberek, akik a törvényen kívül állva egyszerűen megölhetik őket és átvehetik a szerepüket.

A második nehézség eldönteni azt, hogy mikor elég (ha ezt a bánya nem dönti el helyettünk). Mert tényleg, mikor elég?

A harmadik nehézség – és talán a legnehezebb – a kincsekkel megrakodva visszatérni a civilizációba és biztonságba helyezni azt. Útközben meg kell védeni társainktól és idegenektől egyaránt a tulajdonunkat, igyekezve feltűnés nélkül közlekedni.

Ebben a könyvben olvashatunk minderről. Megtudhatjuk, hogy az emberélet igazán keveset ért akkor arrafelé, aranynál jóval kevesebbért is könnyedén kaphatunk golyót.

Összegezve: eltengődhetünk néhány napot az Oso Negro “hotel”-ben, koldulhatunk az utcán, hallgathatunk aranyásóhistóriákat, áshatunk aranyat, bujdoshatunk banditák elől, gyógyíthatunk indiánokat, retteghetünk a társainktól… Aztán keserűen nevethetünk a végén…, de csak keserűen.

Nem utolsósorban az íróról azt sem tudni kiféle-miféle, a nevében lévő “B.” betű sincs megfejtve. Azonban több hasonló témájú könyvet is írt, néhányból híres westernfilm is készült (pl. A Sierra-Madre kincse – 1948).

Az adatok lejegyzéséhez perze lusta voltam, egyszerűen a wikipedia-t használtam forrásnak.

1947 – es út

1949 – es út

1950 – es út

Néhány éve már elolvastam ezt a könyvet, de nem hatott meg különösebben. Mostanában azonban több embertől is hallottam róla és úgy gondoltam valamit elbaltázhattam olvasás közben ezért elhatároztam, hogy másodszor is nekifutok.

Egyértelmű hiányosságom, hogy nem ismerem az Egyesült Államok térképét fejből, ezért az útvonalak leírása során sokszor éreztem elveszve magam, időnként még utána is néztem. (Persze nézhetjük ezt abból az irányból is, hogy ez a könyv “kinyittatta” velem a térképet. Egy ideig gondolkodtam is azon, hogy ide berakok egy Google Maps ablakot az útvonalakat berajzolva rá, de egyenlőre nem sikerült rászánnom az időt. Aztán mégis elkészültek…) Mindenesetre a könyv vége elbírt volna egy-két térképmellékletet, ezzel európai halandók is érzékelhették volna a távolságokat.

Mielőtt magát a történetet kezdeném szapulni a fordítás megérdemel egy nagy dícséretet. Nagyon ízes szlengben készült, a zenéket leíró részek pedig egyenesen “hallatják” magukat. Azt hiszem ha harmadszor is el fogom olvasni ezt a könyvet, akkor ez angolul lesz, hogy lássam miből dolgozott a fordító.

A történet már nem volt ilyen megragadó számomra, inkább az életérzés iránti érdeklődés olvastatta a könyvet. Hogyan tud valaki mindent hátrahagyva, a jövőbe nem különösebben belegondolva nekivágni a világnak. Ez különösen Dean-re igaz, mert Sal-nek mindig ott volt a nénikéje, aji pénzt tudott küdeni utána. A másik pedig a végtelen felelőtlenség, amivel a mások érdekeit kezelték (pl. loptak, összetörték az autót, amit csak átvezettek valahová, 110mph-val száguldoztak…).

További rejtély volt számomra az, hogy miképpen találták meg egymást mindig és mindenhol a szereplők a mobiltelefonok kora előtt. Honnan tudták mindig, hogy ki hol van és éppen milyen nőt “újított” be.

Érdekes de nem lebilincselő könyv, aki még nem olvasta olvassa el, hogy ne nézzen bután, ha a Keroac nevet meghallja. Számomra a Dharma hobók jobban bejött – talán mert kevesebb rohangálás volt benne.

Wikipedián találtam egy összefoglaló útvonalat, egyenlőre itt a szöveges verzió,

A térképekhez kattints ide.

1947

Ozone Park, NY › Chicago, IL › Newton, IA › Stuart, IA › Cheyenne, WY › Denver, CO › Salt Lake City, UT › San Francisco, CA › Marin City, CA (“Mill City, CA”) › Hollywood, CA › Los Angeles, CA › Selma, CA (“Sabinal, CA”) › Dalhart, TX › Indianapolis, IN › Harrisburg, PA › New York, NY.

1949

Rocky Mount, NC (“Testament, VA”) › Algiers, LA › San Francisco, CA › New York, NY.

1950

New York, NY › Terre Haute, IN › St. Louis, MO › Denver, CO › Amarillo, TX › Terre Haute, IN › San Antonio, TX › Laredo, TX › Nuevo Laredo, Tamps. › Hidalgo, NL › Ciudad Victoria, Tamps. › Llera de Canales, Tamps. (“Límon, Tamps.”) › Mexico City, DF.