Kishon Efrájim: A Zanyja Krausz
“Hogyan íródik a humoreszk? … A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor véletlenül eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkorka ötletet se találunk benne, mint a cinege fánkja…A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom… Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilánulásával szemben…” Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében – ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival..
Hogyan íródik a humoreszk? A humor embere elővesz valami teljesen hétköznapi dolgot, ami valószínűleg minden olvasóval megesett már. Felvezeti ezt a hétköznapi dolgot egy szép kis történettel, majd megspékeli egy “kis” erős túlzással, esetleg még ad hozzá egy kis további túlzást és a végén magasan fennhagyja a labdát, hogy a kedves olvasó üthesse le vagy leüti ő maga. Magyarul:
Kávé érték:
