Olvasónapló

Az Örkény által kidolgozott műfaj, amelyet “egypercesnek” nevezett el, teljesen egyedülálló nemcsak a magyar, de a világirodalomban is. Ezeket a rövid, velős, olyakor anekdotikus, máskor filozofikus novellácskákat élete végéig csiszolgatta az író. Örkény használati utasítást is hagyott ránk, melyben leszögezi, hogy rövidségük ellenére ezek teljes értékű művek, amiket bármilyen helyzetben fogyaszthatunk, esőben, szélben, vonaton, ha idegesek vagyunk vagy ha unatkozunk. Örkény arra is felszólít, ha valamit nem értünk, olvassuk el újra, de ha még ekkor sem, akkor biztosan a novellában lehet a hiba, ugyanis szerinte “Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!”

(kép és fülszöveg hangoskonyv.hu)

Ha Örkény idejében már a a hangoskönyvek és a repülés is köznapi dolgok lettek volna, akkor az ajánló akár a következőként is szólhatna: “Amennyiben hosszú repülőútra indul győződjön meg róla, hogy biztosan becsomagolt magának néhány egypercesekből álló hangoskönyvet. Ezek társaságában még ha elszunnyad is egy-két órára nem kell azon törnie a fejét, hogy ugyan miért ő a gyilkos, hiszen a könyv elején még annyira barátságos szereplő volt. Ébredés után garantáltan mindig új kalandok várnak új szereplőkkel és persze új helyszíneken. A novellákban és a való életben is.”

Tovább

Ennek a hangoskönyvnek a hallgatása közben folyamatos örömérzete van az embernek.

Für Anikó hangja még a szomorú pillanatokban is vidámsággal van tele.

Kern András Pepin bácsija pedig egyenesen “megszólal”.

Az események egy sörgyárban és a körül játszódnak, nincs igazán történet, pilanatokat ragadunk meg az életből és vizsgáljuk meg őket jobban, többnyire Maryska szempontjából.

Hiszen ő mesél. Francin csak ritán szólal meg, Pepin bácsinak a monológjai svejki sztorizgatásokhoz hasonlítanak, az események – olykor véresek is – pedig pörögnek.

Könnyedségénél fogva észre sem vesszük és már a végén vagyunk. Nem hagy maradandó lelki nyomokat, de az “Unatkozik? Vegyen mosómedvét!” szlogen vagy Pepin bácsi szolmizálása nagyon megmarad az emberben. Pont úgy, mint Maryska elfenkelése a végén – akinek legnagyobb gondja közben, hogy “Vettem-e fel tiszta alsóneműt?, nehogy rosszul nézzen ki felhajtott szoknyával.

Nem hiszem, hogy Rejtő Jenő könyveiről sokat lehetne még írni. Valószínűleg mindenki olvasta már a történeteit valamilyen formában, talán leginkább mint képregényt.

Ezt a hangoskönyvet Rudolf Péter hangja és mesélési stílusa teszi különösen élvezetessé. (Korábban már meghallgattam egy Rejtő hangoskönyvet az MEK-ről letöltve, de félbe kellett hagynom a monoton géphang miatt. Pedig nem is biztos, hogy gép mesélte.)

Minden megvan ebben a könyvben, ami egy Rejtő könyvben lenni szokott:

• férfinak öltözött leány, aki bármit megtesz a céljaiért
• gazemberek, akik valójában úriemberek
• úriemberek, akik valójában gazemberek
• egzotikus helyszínek
• hatalmas bunyók
• a főszereplő végtelenül előrelátó
• ja persze szerelem, ami titkos
• persze a végén minden jóra fordul

Tovább

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény – az író stílusművészetének remeke – vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

Dün szerint ez az a Márai könyv, amit el kell olvasni.

Mivel hangoskönyvként előbb került a kezembe, ezért inkább meghallgattam. Lukács Sándor nagyon szépen meséli el a könyvet, a hangja nagyon illik a hangulathoz. A rövid zenei betétek a fejezetek végén segítenek abban, hogy lapozgatás nélkül is érezzük a könyv tagolását. Ilyennek kell lennie egy hangoskönyvnek. (Néha azért úgy éreztem, hogy a mondatok-bekezdések közti szüneteket mintha megvágták volna, de ez még belefért.)

A történet gyorsan elhelyezkedik térben és időben, egyből a cselekmény közepébe vágva levelet kapunk. Ez a levél aztán lehetőséget ad a Tábornoknak, hogy elmesélje eddigi életét.

Tovább

A nagysikerű hangoskönyvből készült válogatás Márai Sándor legszebb gyógyító gondolatait tartalmazza, nyolc nagyszerű színész előadásában.

Márai Sándor könyveiből eddig egyet sem olvastam. Azt hiszem ennek az oka az, hogy valahol attól tartok megtetszenek. Márpedig ha megtetszenek akkor sajnos el kell olvasnom mindet, márpedig van ám belőlük rendesen.

Ez a hangoskönyv véletlenül került hozzám és úgy gondoltam kezdetnek jó lesz. A hangoskönyvek hallgatása miatti problémákat jól orvosolta, ugyanis sok apró szakaszból áll, amelyek nem is igazán függenek össze, az se baj ha egy-egy részt újra kell kezdeni.

Szépek a felhozott gondolatok, jó hogy többen olvassák fel őket felváltva. Egyelőre azonban nem fogok nyomulni egy második Márai könyvre. Túl nagy a választék. Persze ha valaki ajánlana egyet…