Olvasónapló

Ebben a könyvében a szerző Három ember egy csónakban című, világhírű regénye hőseinek újabb kalandjait meséli el. A hősök egy kicsit közben megöregedtek, családot alapítottak, s most szabadságra készülődnek – Németországba. De nemcsak a hősök, azok fölött a megfigyelések fölött is eljárt kissé az idő, melyeket utazásuk során tettek. Viszont Jerome K. Jerome regényeiben úgysem a környezet leírásán van a hangsúly, hanem azokon a bájos, hihetetlen és roppant mulatságos kalandokon, melyeken hősei keresztülmennek. Ezek a kalandok pedig soha nem öregednek meg.

A várakozást megunva keresgélni kezdtem és a Guttenberg project oldalain meg is találtam. Persze csak angolul és digitálisan, de sebaj. A kényelmetlenséget majd az élvezet ellensúlyozza. Tovább

Ennek a hangoskönyvnek a hallgatása közben folyamatos örömérzete van az embernek.

Für Anikó hangja még a szomorú pillanatokban is vidámsággal van tele.

Kern András Pepin bácsija pedig egyenesen “megszólal”.

Az események egy sörgyárban és a körül játszódnak, nincs igazán történet, pilanatokat ragadunk meg az életből és vizsgáljuk meg őket jobban, többnyire Maryska szempontjából.

Hiszen ő mesél. Francin csak ritán szólal meg, Pepin bácsinak a monológjai svejki sztorizgatásokhoz hasonlítanak, az események – olykor véresek is – pedig pörögnek.

Könnyedségénél fogva észre sem vesszük és már a végén vagyunk. Nem hagy maradandó lelki nyomokat, de az “Unatkozik? Vegyen mosómedvét!” szlogen vagy Pepin bácsi szolmizálása nagyon megmarad az emberben. Pont úgy, mint Maryska elfenkelése a végén – akinek legnagyobb gondja közben, hogy “Vettem-e fel tiszta alsóneműt?, nehogy rosszul nézzen ki felhajtott szoknyával.