Olvasónapló

Súlyszivárvány

(Thomas Pynchon)

Könyvvizsgálók (2009-09-07)

[...] Védtelenek, ha lemondanak a logikáról mint Katje, Bianca, Gottfried, általában Greta Erdmann vágy-filmgerjesztett „gyermekei”, vagy Bodine matróz, aki csak „a dolgát teszi”. De ebben a könyvben mindenki háború-hibbant: végiggondolható, de embertelen borzalmakat épített ez a logika, a Rakéta is az ő gyermeke.   A könyvben mindenki keres, valakit, vagy valamit. Keresik a rakéta alkatrészeit (vitték is oroszok, meg angolok-amerikaiak, a dokumentációt, fellelhető darabokat, szakembereket, ki mit talált, a későbbi hidegháború alapanyagát, a regény szövetén túl, a „valóságban” is), keresik a Schwarzkommando-t (feketékből álló SS-rakétaegység, Pynchon egyik legfeketébb humorú poénja), a ki tudja hova (jelzem: az űrbe) kilőtt 00000 sorozatszámú rakéta titkait [...]

KönyvesBlog (2009-06-04)

[...] Pynchon második világháborús mítosza több száz szereplőt vonultat föl, uralkodó beszédmódja a viszonylag nehezen követhető, nagy odafigyelést igénylő gondolatfolyam, de ha ez még nem lenne elég, a szöveg a bő 700 oldal alatt a cselekménytől kezdve a főbb szereplők narratív azonosságig minden olyan elemet lerombol, amely nagy általánosságban az irodalmi szövegek megértéséhez szükségeltetik. A nehézségeket a háttértudásként elvárt szöveg- és képletgalaxis fokozza: nem árt, ha a második világháború történetén túl otthonosan mozgunk a matematika, a fizika és a kémia egyéb aldiszciplínáiban, de hasznos némi filmtörténeti, pszichológiai, és farmakológiai alaptudás is [...]

KönyvesBlog (2009-05-24)

[...] 200 oldalt, nem folyamodtam netes segítségért olyan gyakran, mint azelőtt, és egy sort sem jelöltem be vagy vetettem papírra. Tehát ez az utolsó rész, valószínűleg kissé elnagyoltabb formában mint az eddigiek. Szeretném megköszönni azon Olvasók figyelmét, akik bele-belenéztek a naplóba és esetleg megjegyzéseket is fűztek egy-két részhez [...]

KönyvesBlog (2009-05-01)

[...] Később Slothrop is elkapja a kislányt, majd Morituritól értesül arról, hogy Gréta a keffentések mellett másra is „használta” a férfiakat – legyilkolászta őket. Bianca eltűnik, Gréta viszont elmeséli, hogy annak idején az S-Gerät egyik alkotóelemét, „valami imipolexgét” kentek rá, ettől vadul felizgult [...]

KönyvesBlog (2009-04-12)

[...] A borítón a négyszögletes keretbe foglalt képen kívül egyetlen görbület sincs, ez pedig bosszantó, hiszen akár a szivárványt, akár a rakéták röppályáját, akár szerzőnk kusza narrációját nézzük, ezek olyan távol állnak az egyenesektől, mint Slothrop a kiegyensúlyozottságtól. Elég megnézni az eddig mellékelt borítókat, egyiket sem nevezném ilyen szempontból annyira kisiskolásnak, mint a csehekét. Átléptem a regény második felébe, és szomorúan konstatálom, hogy a Súlyszivárvány komolyan feltételezi az olvasó középfokú fizikai kompetenciáját, történelmi előismereteit – ennek hiányában – nekem legalábbis – bizonyosan kevesebbet ad a szöveg [...]

KönyvesBlog (2009-04-05)

[...] A filmben ekkor már elhangzott a nevezetes mondat, regényünk harmadik részének mottója: „Hát, Totó, azt hiszem, ez már nem Kansas…”, de amikor a bugyborék egyszerre a jó északi boszorkánnyá változik, Dorothy rátromfol saját kijelentésére, mivel végre leesik neki, hogy hát ez bizony tényleg nem Kansas. Ahhoz túlságosan „színejátszó s csodaszép”. Ez az epizód ihlette a képen látható borító tervezőjét, amely hála az égnek soha nem került kereskedelmi forgalomba. A regény harmadik része az első jó pár oldalban kevesebb szereplőt vonultat fel, mint az első két rész, de az olvasáshoz továbbra is ajánlott egy adag türelem és odafigyelés [...]

KönyvesBlog (2009-03-27)

[...] És most a regényről. Kivégeztem a második részt, amely undort és kacajt is kiváltott belőlem, mindkettőt az eddig nem tapasztalt szélsőségesebb módon. A harmadik rész szűken a felét teszi ki a Súlyszivárványnak, címéből (A Zónában) eredően pedig feltehetőleg vége a handabandának és a nullákkal teli rébuszoknak – gondolom én [...]

KönyvesBlog (2009-03-15)

[...] Göring éppenséggel nem arról volt híres, hogy női szíveket dobogtatott volna meg, akárcsak a mottó („Ön megkapja Hollywood legmagasabb, legfeketébb férfisztárját.” – Marian C. Cooper Fay Wraynek) által kihámozható King Kong sem. (Cooper társrendezője, Wray főszereplője volt az 1933-as sikerfilmnek.) Hogy az óriásgorilla hogyan egyeztethető össze a regény szüzséjével, azt még pontosan nem tudom, csak sejtem [...]

KönyvesBlog (2009-03-07)

[...] Millerben most sem csalódtam – a borítón semmi rikító, semmi feltűnő trükközés, és ezek ellenére kafa. A regényről ezt már nem tudnám elmondani. Múltkori lelkesedésem alábbhagyott, a regény kissé leült. Slothrop kivonult a regénytérből – könnyű lenne erre kennem, de azt hiszem, jobban idegesített például az, hogy új szereplőnk, Thomas Gwenhidwy beszédhibás szólamait nem tudtam a szokott tempómban olvasni [...]

KönyvesBlog (2009-03-01)

[...] Ezúttal máris egy kivételt tennék, hiszen a képen egy olvasást könnyítő kiadvány, kézikönyv képe látható (University of Georgia Press, 1996), amely viszont zseniálisan villantja fel a regény értelmezéséhez alapvető szimbolikát (a magyar borítón ennek csak csonkított/kasztrált változata látható, de ugye a parasztvakításhoz ez is elég). Az előző borítóhoz egyébként ajánlanám ezt az oldalt, ahol több képen is megszemlélhető az ősnyomat. Az olvasással azóta már jóval könnyebben haladok, sikerült ráéreznem a regény ízére, bár ehhez az is kellett, hogy a parttalan tudatfolyamok lassacskán beleterelődjenek egy mederbe, nevezetesen Slothrop aberrált vizsgálatának kissé könnyebben követhető narratívájába [...]

KönyvesBlog (2009-02-26)

[...] Szívből ajánljuk florescu olvasónaplóját itt a blogon, nagymértékben megkönnyíti a hatalmas mű befogadását. Következzenek hát a kérdések, a beküldési határidő március 4. szerda 20:00, a cím a szokásos: konyvesblog(kukac)gmail.com. 1. Milyen díjat nyert a regény 1974-ben? 2. Mi az a fizikai (termodinamikai) fogalom, amely nagyon gyakran visszatér Pynchon könyveiben, pl [...]

KönyvesBlog (2009-02-20)

[...] Pynchon a könyvesblogon>> A regény első fejezetének (Túl a Zéruson) első harmadáig jutottam, és megpróbáltam a Wernher von Braun-mottó utolsó tagmondatának ("szellemi létünknek nem vethet véget a halál") átalakított verzióját szem előtt tartani, azaz: az olvasásnak nem vethet véget az érthetetlenség. Igen, küszködöm. Ez az oka annak, hogy a szöveg néhol zavaros. Azt gondoltam, ha már így kezdtem, már így is fejezem be (legalábbis az olvasónapló első részét) [...]

Könyvesblog (2009-02-13)

[...] A fordító, Széky János nehéz fába vágta a fejszéjét, bár legalább már élesíthette azt A 49-es tétel kiáltásának magyarra interpretálása közben. Az még kérdés, hogy Széky ténykedését majdan mennyire fogják kétségbevonni – Szentkuthy híres-hírhedt Ulysses-„fordításához” hasonlóan – , de az biztos, hogy tudatfolyam-regényt írtó nehéz lehet akármilyen nyelvre átültetni [...]

Könyvesblog (2009-01-26)

[...] Mégis, ez a Budapestet belengő rosszféle, boszorkánysággyanús aura lehetett az oka, hogy Wilhelm születését inkább a berlini Osramra szignálták ki. Úgy van, kiszignálták. Létezik ugyanis a Kisded Körték Mennyországa – úgy szólnak róla nyájas szatírák, mintha a filmipar lenne, érted, valami Óriásbébibiznisz, há-há! De ne hagyd, hogy Ők átverjenek, itt elsőrendűen egy bürokráciáról van szó, és a Kisded Körték Mennyországa csak amolyan melléktevékenység [...]