Olvasónapló

Szonyecska

(Ljudmila Ulickaja)

Bizarr kiskönyvtár (2010-11-22)

[...] századi nagy oroszok hagyományait, prózájában a nagy realisták sebészi pontosságú jellemrajzaihoz hasonló karakterek rajzolódnak ki, kisemberek kerülnek a történelem fogaskerekei közé egy százféle habitust, származást magába olvasztó birodalomban, mindenki úgy él meg, ahogy tud. Talán egyedül a tipikus orosz moralizáló hajlam lett Ulickaja-nál kevésbé látványos, ami egyáltalán nem baj, hiszen művészete így sehol sem válik didaktikussá (vö. pl. Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házából – ott nekem az volt a benyomásom, hogy néhol túlzásba vitte a moralizálást az öreg) [...]

Bibliotéka (2010-03-17)

[...] Vajon azért, mert nem valami szép teremtés és mialatt olvas, a hősnők tökéletes külsejét öltheti magára? Vagy egyszerűen az idejét tölti, amikor a könyvek felé görnyed? Esetleg el akar bújni a külvilág borzalmai elől? Ezt mindenki döntse el maga a rövid könyvecske alapján. Ulickaja a nő alakját olyan egyszerűen írta le, amennyire csak lehetett: sehol egy felesleges mondat, minden töltelékduma kidobva [...]

Könyvmolyoló (2009-12-24)

[...] Szonyának mégis kijutott a boldogságból, hadd idézzem azt a bekezdést, amit azóta sem tudok kiűzni a fejemből: „Szonyának sok teje volt, könnyen szoptatott, a szoptatás, mellbimbójának finom gyömöszölésével, húzkodásával, a fogatlan ajkacskák finom kis harapásaival élvezet volt számára, amelyet férje megmagyarázhatatlan módon mindig megérzett, s ezen a kora hajnali órán csalhatatlanul fel is ébredt [...]

Könyvtárosok könyves blogja (2009-12-22)

[...] A szerencsésnek mondható hosszú élet még tartogat egy drámai kifejletet, de a könyv utolsó oldalai meghozzák a végső megnyugvást Szonyecska számára, visszatér az olvasáshoz: „Esténként, amikor körteforma orrára fölteszi a könnyű svájci szemüveget, gondolatban eltávozik az édes mélységekbe, a sötét fasorokba, az áradó tavaszi vizekbe.” Orosz asszonysors. A nagy, hosszú és lassú orosz regények története elmesélve kilencven oldalon. Szövevényes cselekmény, és szereplők népes sereglete helyett néhány fontos pillanatra fókuszáló történetmesélés, és néhány, kevés szóval, de mégis plasztikusan megrajzolt figura [...]

Olvasóblog (2009-04-11)

[...] Szonja egykedvűen, elnézően szemléli a szerelmi viszonyt a lány és a férje között, elfogadja a helyzetet, még akkor is, amikor neki – a lakás-kiutalási rendszer miatt – vidékre kell költöznie, míg Viktor és Jászja Moszkvában együtt él. De Szonja hazavárja őket minden hétvégére, és úgy kezeli Jászját, mint a gyerekét és Viktorra, mint a férjére tekint [...]

Könyvespolc friss bejegyzések (2009-03-28)

[...] hazájában (egy 2006-os felmérés szerint ma ő a legnépszerűbb kortárs szerző Oroszországban), és ez a könyv volt az, amelynek külföldi megjelenésével először Franciaországban, majd szerte a világon a legnevesebb kortárs orosz íróvá vált. A Szonyecska Chilétől Japánig több mint húsz nyelven jelent meg, s ez nem véletlen, hiszen a krit [...]

Amadea blogja (2008-07-15)

[...] A Médea és gyermekei  után találomra, minden tartalmi-tetszési (mármint hogy másnak hogy tetszett) ismeret nélkül lekaptam a könyvtár polcáról ezt a szimpatikus kis könyvecskét, Magvetőék ismét szép munkát végeztek. A regény központi alakja ismét egy magányos, hétköznapinak tűnő nő, aki valami miatt mégis különleges, valami különös belső fénnyel ragyog [...]

Szilvi olvas (2008-05-01)

[...] A nehéz, háborút követő évek ellenére olyannyira elégedett sorsával, hogy folyton azt hajtogajta magában, hogy hogyan lehet ilyen szerencsés, ő meg sem érdemli ezt a boldogságot, férjét és gyermekét. Mivel vele gyakorlatilag semmi említésre méltó nem törénik az elkövetkezendő években, ezért a regény második felében a férje és lánya sorsának ábrázolása kerül előtérbe. Rendben is van ez így, hisz ők Szonya életének legfőbb történései, főszereplői [...]

Könyvmolyok (2008-05-01)

[...] A nehéz, háborút követő évek ellenére olyannyira elégedett sorsával, hogy folyton azt hajtogajta magában, hogy hogyan lehet ilyen szerencsés, ő meg sem érdemli ezt a boldogságot, férjét és gyermekét. Mivel vele gyakorlatilag semmi említésre méltó nem törénik az elkövetkezendő években, ezért a regény második felében a férje és lánya sorsának ábrázolása kerül előtérbe [...]

placet experiri (2008-03-20)

[...] S amikor férje éppen Jászjával szeretkezve kapott agyvérzést, és halt meg, akkor sem taszította el magától a lányt, hanem még évekig együtt éltek, főleg mert Tánya közben férjhez ment és eltűnt Moszkvából. Időskorára egyedül marad, és újra visszatér az irodalom varázslatos világába.Szonya egész élete nem más, mint egy nagy önfeláldozás. Feláldozza magát egy férfiért, aki sosem szerette igazán, a lányáért, aki szintén nem, Jászjáért, aki a férje szeretője lesz [...]

Könyvek az életemből (2008-01-18)

[...] Szovjet, mert Szonyecska élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik, orosz is, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislány korától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik, Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát. Regénybe illő módon találja meg élete párját is, akiért hajlandó visszajönni az irodalom színes mezejéről a szürke, nyomorúságos valóságba, s regénybe illő az is, ahogyan csalatkoznia kell [...]

Olvasónapló (2005-12-08)

[...] Körülötte zajlik a mozgalmas szovjet történelem, a 30-as évek után kitör a világháború, de ő marad a könyvraktárban még családja kitelepítése idején is. Itt talál rá véletlenül a lágereket és a nyugatot megjárt, de hazájában el nem ismert festő, Robert Viktorovics, aki feleségül veszi. A lányt hirtelen boldogság önti el, amelybe legalább annyira beleveti magát, mint az irodalomba, lányáról, férjéről való gondoskodás mellett szinte észre se veszi, hogy Baskíriába telepítik ki őket, majd fokozatosan kerülnek egyre közelebb Moszkvához, ahol aztán sikerül letelepedniük [...]