Olvasónapló

Szombat

(Ian McEwan)

Könyvkritikák (2010-11-11)

[...] Megijedtem, mert a regény első 40-50 oldala abszolút nem tetszett. (Szerencse, hogy minden könyvet, amit elkezdek, végigolvasok.) A történet eleje nekem túlságosan lassú, vontatott volt, ezenkívül mikor az író körülbelül 10 oldalon keresztül írt a kórház működéséről, illetve a műtétekről, a falat kapartam idegességemben. Szerencsére aztán kezdett beindulni a történet, az utolsó 100-120 oldal pedig maga volt a tökély [...]

Könyvek és Én (2010-10-16)

[...] Tényleg úgy éreztem, hogy benne vagyok a gondolataiba, az író tökéletesen \"ömleszti\" a mondatokat egymás után, és együtt úszok Henry Perowne érzéseivel, gondolataival.24 óra alatt megismerhetjük őt és a családját, íme egy jómódú sikeres ember, egy okos és még mindig szép feleséggel, és két tehetséges gyerekkel [...]

Könyvvizsgálók (2010-09-07)

[...] Amikor összekoccan a Baxter nevű bűnözővel, a lehető legrosszabb eszközhöz nyúl, magabiztosan, felsőbbrendűségének teljes tudatában akarja lerendezni a dolgot, amivel csak azt éri el, hogy majdnem megverik. Szorult helyzetéből orvosi tudománya menti ki: külső jelekből megállapítja Baxter betegségét, és ezzel pillanatnyi előnyhöz jut [...]

KönyvesBlog (2010-09-03)

[...] Ám szembesülnie kell vele, hogy a nyugodt álmába betörő lángoló repülő csak a kezdet és békés, kiszámított középosztálybeli életébe minden óvintézkedése dacára betör a külvilág a maga veszélyeivel. Londonban járunk, 2003. február 15-én, a történelem legnagyobb angliai háborúellenes megmozdulásának napján [...]

KönyvesBlog (2010-07-22)

[...] Fogalma sincs, miért kelt föl: nem kell könnyítenie magán, nem álmodott rosszat, nem bántja előző napi kellemetlenség, de még a világ állapota sem. Mintha a semmiből, akadálytalanul öltene teljesen kifejlett testet azáltal, hogy ott áll a sötétben. Noha mostanában sokat dolgozott, a korai óra ellenére nem fáradt, és nem bántja semmi a lelkiismeretét [...]