J. D. Salinger: Zabhegyező
Régen kiolvastam már, de nem tudtam mit lehetne írni róla. Egy ideig fogalmam sem volt, hogy valójában miről is szól ez a könyv, mit akar a főszereplő meg ilyenek. Aztán egy idő után világossá vált, hogy nem bennem van a hiba: pontosan erről szól a könyv.
Holdent is ez nyomasztja. Itt van ennek a könyvnek a kellős közepén, főszereplőt kellene játszania, történetet kellene mesélnie, le kellene kötnie az olvasót, ehelyett…
…ehelyett verekszik, cigizik, iszik, megszökik, megbukik, kurvát hív meg ilyen hülyeségek. Nincs neki egy jó története sem, nem érdekli miként lehetne ezt majd folytatni.
Valahogy úgy vagyok vele, mint Kerouac könyveivel: Jó-jó, elolvastam, értem én a kort és az életstílust, de minek leírni a semmit?
Persze ez ismét egy Alex kötelező volt, de bele sem kezdett. Majd megoldja valahogy, ahogy a többiek is.
Kávé érték:
Címkék: 1950-es évek, 3 kávé, antikvárium, jerome david salinger, könyv, new york, usa
.Szólj hozzá vagy hagyj trackbak-et.
(Nekem személy szerint gőzöm sincs, hogy mi az a Trackback)
Kövesd a hozzászólásokat a hírolvasódban (RSS 2.0)
2010 december 14 16:53
Alexnak egy zanza: Holdent kirúgják a sokadik elit iskolából, de nem megy haza, “ehelyett verekszik, cigizik, iszik, megszökik, megbukik, kurvát hív meg ilyen hülyeségek”, szóval, úgymond, élni próbál kora lehetőségeivel, de nem nagyon sikerül elengednie magát, mert mindenütt képmutató seggfejekbe botlik. Inkább ez nyomasztja, mint az a probléma, hogy hogyan legyen főszereplő egy kötelező olvasmányban – végül egy diliházban köt ki, ahol feltehetően elektrosokkal megszabaditják ezektől a gondoktól. Közben megismerjük tehetős és jóravaló családját, tanárait, barátnőit, akik szeretik, de nem tud velük mit kezdeni, ahogyan az öccse halálával sem. Kivéve talán a húgát, az egyedüli személyt akivel képes kommunikálni. Tényleg nem egy történet, ma már valószínűleg egyetlen Barátok közt epizódban több van…
2010 december 18 10:53
Még egy apró de fontos pontosítás: a szerző neve helyesen J.D. Salinger. Nem azért nem írták ki a borítóra, mert nem fért ki, hanem mert ezen a néven ismeri a világirodalom. Ld még e.e.cummings, R.D. Laing, T.S. Elliot, M.C. Escher (kakukktojás) vagy P. Howard.
2011 május 3 09:16
Nekem nem tetszett. Azt hiszem azért, mert ez egy amerikai életérzés (l. még http://port.hu/atlagemberek_ordinary_people/pls/fi/films.film_page?i_film_id=37022 ). Persze nálunk is volt ilyen. L. Csurka István: Deficit ( http://qltura.blog.hu/2009/03/25/szinhaz_csurka_istvan_deficit )