Boris Vian: Blues egy fekete macskáért
Mindig bajban vagyok az olyan szerzőkkel, akiknek ötnél több könyvük van egy könyvesbolt polcán. Sejtjük, hogy az író jó, mert ismerős a neve meg hallottunk is már róla más okos embereket beszélgetni. Na de melyik az a jó könyv? Melyikkel kezdjem, hogy ne egyből a kiábrándulás részhez jussak?
Sok ilyen író van, többek között Coelho, Márai, Nora Roberts [javítva].
Boris Viannal a tavalyi olvasónapló íráskor talákoztam, amikor is hirtelen egy Tajtékos napok olvasónaplót kellett teremteni a könyv nélkül.
Szóval most, amikor a könyvesboltban végül a V betűhöz értem már tudtam, hogy le fogom küzdeni ezt a sokkönyves akadályt és egy Vian könyvvel fogok hazatérni.
Nem volt könnyű döntés, az új sorozat mindegyik könyve szép, egymás mellett még szebbek. A borítón a fémépítőjátékból készített figurák is jók, sugallják a groteszkséget.
Végül ez a könyv győzött, mégpedig a következő okok miatt:
- Blues. Ebben a szóban annyi érzelem van, hogy nehéz nem kötődni hozzá. Fejben azonnal sikáltam a ritmust Muszty iránymutatásai alapján. Elsötétedett a könyvesbolt és máris egy sötét lebujban voltam.
- Fekete Macska. Egy sötét lebujban egy fekete macska már tényleg nagyon fekete, jó úton járok. Misztikum is van.
- (novellák). Nem egy lóra teszek, hanem sokra teszek egy-egy kicsit és mindegyik biztosan nem fog veszíteni.
Jó választás volt. 15 novella volt benne és majd mindegyik tetszett. Amelyik nem, az sem nem tetszett, csak a többitől volt gyengébb.
Eleinte nagyon hullottak a főszereplők, mert az első 5-6 novella végén mindig holttestek maradtak szerteszét – mindenki a saját stílusában tudott meghalni:
- A katona, akit a partraszálláskor szájbarúgott az egyik társa (csak a társa már nem volt a saját lába másik végén) később aknára lépett
- A krónikus gázoló fának rohanva hal meg
- A toronyházból már az elején kiugró ember a végén leér az aszfaltra (őszintén szólva ennek az embernek már az első bekezdésben alá volt írva a halálos ítélete és meg sem lepődtem, amikor a feje vörös medúzává lett az Ötödik sugárút aszfaltján)
- A rejtélyes bluesos fekete macska halálra issza magát a megmenekülése feletti örömében
- Andrét az őrnagy a vízbe dobja amiatt, hogy ő nem került bele a novellába (Én most DIREKT említettem meg őt. Az őrnagyot.)
- A főnök arccal koccol le egy követ, amikor a borsáruslány felemeli neki a szoknyáját. A segéd saját magának állított csapdát és a bélyeghalak lezabálták az arcát
- A farkasember – azaz az emberfarkas volt az első, aki túlélte az utolsó sort is. De csak teliholdas éjszakákon ember – egyébként farkas.
A további novellákban még:
- A vonaton élve felboncolták a szótlan útitársat, hogy végre szóra bírják
- A feleség jogosítványát adta a férjéért, hogy az férfi maradhasson
- A jó tanuló rendőrök valódi embereken gyakorolnak és vizsgáznak (igen, ez gyengus volt, még vicces sem jutott róla eszembe)
- A mindent ellepő ködben megbúvó afrobasziákus permet hatására mindenki pucéran kezd járni, majd mindenki mindenkivel mint a nyulak. Amíg a köd fel nem száll. Ezután megvakítják magukat, hogy a gyönyör folytatódjon
- A jó tanulók halálra zaklatnak egy öreg nénit (gyengus 2)
- Az impotens nem is impotens, de a szerelme éppen azért szereti, mert impotens (pedig nem). A végén doktorilag megpróbálja magát impotenssé tenni, csak hogy a boldogságát megtarthassa. Miután erről lebeszélik a B terv szerint az igazi szerelmével való találkozások előtt egy másik lánnyal levezeti az energiáját, így utána tényleg képtelen lesz bizonyos dolgokra a randi idejére. A leendő feleség meg örül, hogy neki impotens férje lesz.
- Az “örök” vesztesek sok-sok sikeres lopás után végül egy halottaskocsi ellopásakor lebuknak (babakocsival kezdték a lopókarrierjüket). Pedig még a tűzoltóautót szirénával is megúszták.
- Az utolsóban az égő házú ember időpontegyeztetés miatt hívja a tűzoltókat, de azok csak 2 nap múlva tudnak majd kimenni. Kérik, hogy addig ne hagyja kialudni a tüzet.
Így még egyszer leírva őket tényleg jók voltak. Sőt még jobbak, mint az elolvasásuk után gondoltam őket.
Tegnap ebédkor egy híres zenész ismerősöm már ajánlott egy másik Vian könyvet is, de már elfelejtettem mit. De van rá esély, hogy elolvasom.
Ui: kíváncsi vagyok, hogy az afrobasziákus -ra keresve a Google-ban mikor jelenik meg ez a post az első helyen. Talán jobb, ha még egyszer leírom: Afrobasziákus. (Pillanatnyilag egyetlen találat van az afrobasziákus-ra)
Update: augusztus 28, 23:10 – alső helyen van (a kettőből)


2010 szeptember 2 16:49
Azt nem is tudtam, hogy Norah Jones írt mást is azon kívül, hogy “don’t know why I didn’t come”, de persze ki tilthatná el az írástól, ha Vian trombitálhatott? Különben köpök a sírotokra! (nem én, Vian)
2010 szeptember 2 17:46
Tényleg, Nora Roberts-re gondoltam… (A könyvajánlókon 86 könyve van: http://www.olvasonaplo.hu/konyvajanlok/nora-roberts/ )