szept 19 2009

Pedro Juan Guitérrez: Havanna királya

pedrojuanguiterez-havannakiralya 18Már előre dörzsölgetem a tenyerem, hogy miféle keresőszavakat fog ez a bejegyzés eredményezni számomra. Ha valaki nem bírja az ilyesmit, inkább most hagyja abba az olvasást, mert erről a könyvről szépen nem lehet írni. Legalábbis az már eleve ferdítés lenne.

Feleségemet külön kérem, hogy itt hagyja abba az olvasást. Ha anyukám netán olvasná, akkor ő is.

Szalonképes: OFF

Ebből a könyvből az derül ki számomra, hogy Kuba egy óriási swinger parti. Rey már kiskorától kezdve nyilvánosan maszturbál sztereóban a bátyjával a tetőn, miközben az idősebb szomszéd lányt bámulják. Aki mellesleg kurva és ez a szituáció még legyezgeti is a hiúságát, szóval ha a duettet észreveszi képes nekik félmeztelenre levetkőzni, hogy a melleit is láthassák.

Két maszturbálás között enniük nem nagyon van, néha bezárják őket a szekrénybe, folyton koszosak, de számukra ez a természetes.

Egy ilyen alkalommal balszerencsék balszerencsés sora után Rey árvaházba kerül. Ahol szintén a szex körül forog az élet – megvannak a köcsögök és néha rájuk is fanyalodik. De erre azért ő sem büszke.  Persze kiszabadul és – még mindig gyerekként – önálló életet kezd. Büszkesége a farka (persze ő csak fasz-ként emlegeti), ami nagy, strapabíró és még két gyöngyöt (csapágygolyót) is beültetett az árvaházban, mert azért majd megőrülnek a nők.

Szabad élete során különböző társak mellé csapódik, de minden kapcsolatának a lényege a szex. Szex, kúrás, baszás, szopás, seggbe, nemseggbe, mindehol, mindenkivel. Legyen az nő vagy férfi (na jó, transzvesztita), frissen mosdott (nem kedveli) vagy több napos (hetes) izzadságtól bűzlő, szőrtelen vagy szőrös. Nem számít az életkor, az egykori szomszédasszony (a kurvának az anyja az elejéről) ugyanúgy megfelel, mint egy vele hasonló korú, de lehet akár félkegyelmű is.

Az éjszakai Havanna a könyv alapján megdöbbentő. Mindenhol zsebhokisok és kukkolók. Persze ez nem véletlen, mert rengetegen szexelnek a szabadban, szóval van mit nézni. Talán azért, mert a lakásokban a kelleténél többen laknak és nem kapnák meg azt a magányt, amit itt az idegenek között az ismeretlenségből fakadóan igen. Emellett persze mindenki végtelenül büszke is a szexualitására és a teljesítményére.

Kalandjai során rengeteget éhezik, keveset dolgozik, sokat kefél (érstd: folyton), sokat veszekszik alkalmi kapcsolataival azok “félrelépései” (megélhetési szex)  miatt, de ő gondolkodás nélkül félrelép minden lehetséges alkalommal. A jövőre sosem gondol, mindig elkölti minden pénzét alkoholra és kábítószerre. Ha még marad egy kicsi, akkor azon ételt is vesz.

Mi a jó ebben a könyben? Nem tudom. Annyira nem jó. A nyersessége ragadja magával az embert és olvasás közben abban bízik, hogy ilyen hely nem létezik, ezek biztosan túlzások. Én kiolvastam. És most leírtam.

Szalonképes: ON

Fülszöveg:

Reynaldo Havannában él, és mivel a beceneve (Rey) “király”-t jelent, pimaszul úgy mutatkozik be mindenkinek, hogy ő Havanna királya. Ez az egyetlen tulajdona: a neve. És az emlékei, melyektől egyre csak szabadulni akar. Nincstelenként tengeti napjait Havanna számtalan nincstelenjének társaságában, ahol lassan a női és a férfi test az egyedüli dollárkompatibilis Árucikk. Ahol hősünk tizenévesen már harmincasnak néz ki, és még életében nem evett húst, egyetlen ruhája van, amit éppen visel, és ha semmi sincs a zsebében, akkor kéreget vagy lop. Váltogatja a nőket, a csodálatosan romlott mulatákat és negritákat, akik kitartják, de nem képes feldolgozni, hogy osztozni kénytelen rajtuk a turistákkal, meg nagyjából mindenkivel, aki egy pohár italt tud fizetni nekik. Kuba látszatra maga a paradicsom, a Karib-tenger gyöngyszeme, miközben lakosai éhségüket és nyomorukat a bujaság mámorába fojtva, egymás testét a végletekig kihasználva várják és kísértik a halált, mely a nevüket is eltörli, betemetve az emlékeket. Gutiérrez kegyetlen világában minden érinthető és szagolható, a regény közel hozza mindazt, ami távolról akár élhetőnek is tűnhetne. Nem óv meg minket önmagától, felemészti az egzotikus kliséket, és olyan nyomot hagy a gyomrunk táján, amilyenre csak igazán kivételes alkotások képesek.


3 hozzászólás a(z) “Pedro Juan Guitérrez: Havanna királya”cikkhez

  • I-gen írta:

    Ajánlom a Tizenegyezer vessző című könyvet (Guillaume Apollinaire), még egy fokkal durvább, mert még erőszak is van benne. (ajándékba kaptuk vicces barátoktól) Annyira szörnyű, hogy reménykedsz, hogy ilyen tényleg nincs a világban, majd továbbolvasod, és egyre rosszabb…

  • spg írta:

    Én azt hiszem ezen a szinten megállok. Még megpróbálom a Piszkos havannai trilógiát Pedrótól, aztán arról is írok majd egy szaftos bejegyzést.
    Egyébként a Könyvesblog nagyon lehúzta ezt a könyvet is – annyira rossz azért nem volt.

  • Blog | Pedro Juan Gutiérrez: Piszkos havannai trilógia | Olvasónapló [SPG] írta:

    [...] Juan nem változott meg. Igazság szerint egyetlen kislemez az egész élete, amelyet újra és újra lejátszik nekünk ez [...]

Válasz