Olvasónapló

Márai után próbáltam pörgősebb könyveket keresni, ezért rendeltem néhányat a Modern Könyvtár sorozatból az Antikváriumból. Erősen csak az “A” betűig böngésztem át őket, ha bevállnak legközelebb tán a “B” betűsekből is rendelek. (Darabjuk 170 – 340 Ft volt.)

1950-es évek Izlandon. Amerikai katonák, nők, ivászat, részegség, taxisofőrök.

Valamiért már vártam, hogy írhassak róla, de ettől velősebb nem jut most eszembe. Talán pont emiatt, hogy miről is szólt ez a könyv?

A taxisofőrök többnyire vidéki életet feladó és a városba költöző férfiak, akik talán egy kicsit a helyüket keresik az új környezetben és kissé nosztalgikusan gondolnak a vidéki gyermekkorukra. Többnyire jól megélnek, bevételi forrásuk az ott állomásozó amerikai katonák fuvarozása, amit még egy kis szeszbiznisszel is kiegészítenek. Közben persze ők is isznak rendesen. (A Whisky-t nem kedvelik, nekik a köménypálinka jön be.)

Valami nagyon valószerűtlen szerelmi történet alakul ki a könyv elején: egy éjjel (autójával) lerobbant nőnek megáll a 79-es sofőr és kisegíti őt egy kölcsön ékszíjjal. Beszereli, a csaj elhajt és kész is a szerelem.

Lesz aztán bonyodalom, egy kis kanyar vadkacsavadászatra vidékre, majd vége is lesz, de azt azért nem lövöm le.

A fülszöveg szerint betekintést nyerhetünk Izland életébe, de én ezt a szöget nem találtam meg benne. Ennek ellenére nem volt rossz könyv, szerencsére nem felolvasnom kellett, mert akkor beletört volna a nyelvem a különböző helységnevekbe és a szereplők neveibe…

Hosszát tekintve pont belefér egy mindennapi sorba a fül-orr-gégészeten várakozva (Sorszám: 24, várakozók száma:18)

Fülszöveg:

Legtöbb olvasónk előtt szinte ismeretlen Izland, e nagykultúrájú kis ország irodalma. Laxness után most Indridi G. Thorsteinssont, a legfiatalabb izlandi prózaíró nemzedék tagját mutatjuk be. Egyszerű emberekről, egy taxisofőr “hétköznapi” tragédiájáról szól ez a kisregény, amelyet az író főhősével mondat el. A 79-es sofőr hitelesen, belső átéléssel meséli el élete utolsó, végzetes epizódját. Thorsteinsson finomtollú író. Műve összhangját nem bontja meg felesleges kommentárokkal, mégis minden sora mögött ott lüktet, mennyire félti, mennyire szeretné megóvni népét a gazdaságilag és erkölcsileg korrumpáló amerikai szellemtől.