Olvasónapló

Nem volt könnyű elérni, hogy a már polcon lévő Mary Poppins a parkban helyett ebbe kezdjünk bele, de sikerült.

Számomra egy kicsit túlságosan mese akart lemni és a nagy erőlködés nem vált az előnyére. Persze egy mesében vannak hihetetlen dolgok, hiszen Dr Dolittle is beszél az állatok nyelvén. Azt azonban sehogy sem értettem, hogy a bennszülött afrikai királynak honnan van üvegablakos éléskamrája és pláne hogyan töri azt be egy teniszlabda.

Szerencsére az ifjú herceg tündér akar lenni és emiatt segít a mi hőseinkek is.

A végére sikerült egy kis érdeklődést is felfedeznem a hallgatóság szemében, szóval megnyugodhattam, hogy nem csak az én kedvemért olvastuk el.

Kedvenc figura Polinézia volt, aki egy beszélő papagáj. Legnemkedvencebb pedig Döb-döb a malac. Szegény.

Fülszöveg:

Az állatbarát Dolittle doktor kedvencei kedvéért az emberek gyógyításáról áttér az állatok gyógyítására. Papagája, Polinézia megtanítja az állatok nyelvére. Dolittle doktor olyan orvosi sikereket ér el, hogy híre eljut a messzi Afrikába is. A majmok országában éppen járvány dúl, ezért követet küldenek Angliába a doktorhoz: siessen oda, és mentse meg őket. A doktor eleget tesz kívánságuknak, és kedvenc állatai társaságában, viszontagságos út árán meg is érkezik a majmok országába, ahol kórházat rendez be, és véget vet a járvány pusztításának. A már szinte klasszikusszámba menő értéke nemcsak a groteszkül mulatságos témába rejlik, hanem a kedves öreg doktornak és kedvenc állatainak kitűnően egyénített jellemzésében. Csánk Endre színes fordításában, Szecskó Tamás vidám illusztrációival, melyek szemléltetően és korhű szellemben mutatják be a történet mulatságos hőseit, jelenik meg második kiadásban a népszerű gyerekregény.